A világ gazda(g)sága

Ebola. A csupán 1976-ban azonosított betegségre a mai napig nem találtak gyógymódot. Hogy megérthessük, mi lehet ennek az oka, egy gyors pillantást kell vetnünk a gyógyszermultik működésére. Ne essünk kétségbe, a magyarázat meglepően egyszerű lesz.

Abból kell kiindulnunk, hogy a gyógyszergyárak, csakúgy, mint a sarki közért, magánkézben - illetve magánkezekben - lévő üzleti vállalkozások. Az éves, kutatásra és fejlesztésre szánt budget tehát profittermelési céllal kerül elosztásra. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

A gyógyszergyárak első számú célcsoportja a fejlett, nyugati társadalmakban élő, jómódú réteg, akik nagy valószínűséggel megengedhetik maguknak, hogy komoly összeget szánjanak a gógyulásra. A profit és a majdani eladási adatok növelésének érdekében a célbetegségnek ezen felül minél elterjedtebbnek kell lennie, minél többeket kell veszélyeztetnie, valamint minél hosszabb ideig lesz szükséges a gyógyszeres kezelése; ily módon  megéri tehát kutatás-fejlesztésbe fektetni.

A leginkább a fejlődő országokban élőket érintő betegségek gyógymódjaira irányuló kutatások ennek szellemében nem tartoznak a gyógyszergyárak prioritásai közé. Olyan betegségek, mint a malária vagy a tuberkulózis, amelyek együtt évente több, mint kétmillió áldozatot követelnek, kevesebb figyelmet kapnak, mint például a koleszterinszint csökkentésére irányuló kutatások. Hasonló helyzetben vannak a ritka trópusi megbetegedések, mint például a Chagas-kór vagy a dengue-láz, amelyek éves szinten kb. egymilliárd embert érintenek és ötszázezer halálos áldozatot hoznak, természetesen a fejlődő országok lakosai között. 

A társadalmi érdekeket abszolút figyelmen kívül hagyó "privát gyógyrendszer" azonban nem csak a fejlődő országoknak okoz nehezen helyrehozható károkat. A legutóbbi évtizedekben a gyógyszer-rezisztens mikroorganizmusok elterjedése következtében veszítettek hatékonyságukból a ma ismert és elterjedt antibiotikumok. Az egészségügyi hatóságok egyetértenek abban, hogy a nyugati világban új antibiotikumok kifejlesztésére lenne szükség arra az esetre, ha egy váratlan járványra nem lennének elegendően hatékonyak a jól ismert antibiotikumok. Mindennek ellenére az elmúlt 30 évben az ezirányú kutatások gyakorlatilag megszűntek. A helyzet azonban bonyolultabb, mint gondolnánk: ha egy gyógyszergyár mégis új antibiotikumot fejlesztene, a hatóságok részéről a cél természetesen az lenne, hogy minél kevésbé terjedjen el az új gyógyszer, megakadályozva így a gyors gyógyszer-rezisztensség kialakulását. De melyik gyógyszergyár áldoz majd dollármilliókat vagy milliárdokat egy olyan gyógymód kifejlesztésére, amely egyszer majd talán, esetleg akár 30-50 év múlva hoz hasznot (de inkább nem...) 

Jobban megéri az amerikai gyerekek fogszuvasudásába vagy az elhízás és annak káros következményeinek gyógyításába fektetni. Vagy inkább létrehozni egy egész ördögi kört... Egyik betegségből a másikba... a cél a haszon.

Forrás: James Surowiecki - Internazionale

Öregek. Idősek. Vének. Nyugdíjasok. Szumma szummárum, a 65 fölöttiekről beszélünk, akik tiszteletre méltó nagyszülők helyett mára a nyugdíjrendszer mumusaivá váltak, költség az országnak, súlyos elem a költségvetésben. Ha elgondolkodunk azon, milyen is lesz az életünk, amikor elérjünk a kritikus, nyugdíba menős korhatárt (már ha túléljük a hetvenvalahány éves korig "húzott igát"),  megéri kitekintést tenni, hogy is élnek más országokban az idősek. Segítsünkre lesz a HelpAge International által elkészített Global Age Watch Index, amely a Föld 195 országára vonatkozóan elemzi az idősek helyzetét gazdasági, egészségügyi, foglalkoztatási és az őket körülvevő környezet általános támogatókészségének - képességének szempontjából. 

A 2013-as elemzés az első ennyire átfogó, komplex és az egész világra kiterjedő áttekintés az idősek helyzetéről.  

Az egyszerűség kedvéért ezúttal néhány adat Magyarországról: gazdasági szempontból hazánk a 19. helyen végzett, ez az adat akár meglepően pozitívnak is tűnhet a mai hazai helyzet ismeretében, a statisztika azonban csalóka is lehet, már amennyiben a referenciaérték a lakosság többi részének a gazdasági helyzete. Az elemzés szerint Magyarországon a 60 év fölöttiek szegénységi rátája 1,7%, vagyis 100-ból mindössze 1,7 60 év fölötti rendelkezik kevesebb, mint feleannyi jövedelemmel, mint az országos átlag az aktív keresők tekintetében. A relatív "welfare" 81,1 százalékos, amely szintén igen magas értéknek számít egészen addig, amíg nem tudjuk hogy az arányszám azt mutatja, mekkora  a nyugdíjasok jövedelme/költése a teljes lakosság költéséhez képest. 

A magyar nyugdíjasok egészségügyi állapotát tekintve a világon az 59. helyen állnak, foglalkoztatottság és végzettség terén pedig a 39. helyet érdemeltük ki. A környezet sem túl kedvező az idősek támogatása terén: itt a 65. helyet kapta hazánk. 

Magyarországon a 60 év fölöttiek aránya is igen magas, a teljes populációhoz mérten 23,4% (2,4 millió fő), 195 ország közül a 17. legidősebb vagyunk. A 60 fölöttiek arányát a teljes lakossághoz képest 2050-re 32,%-ra becsülik.  A 80 év fölöttiek aránya ma 4,2 százalék, 2050-re pedig 7% az előrejelzés. 

(Az elemzés néhány ponton számunkra nehezen volt értelmezhető, 2012-es nyugdíjminimumként például 22.800 Ft-ot jelöl, ez pedig nehezen lehet a teljes lakosság átlagos költésének 81,1 százaléka...)  

A helyzet mindenesetre egyre fokozódik, nemcsak nálunk: míg 2012-ben a Föld lakosságának 11%-a (809 millióan) volt 60 év fölött, ez az arányszám 2030-ra eléri a 16%-ot, 2050-re pedig az előrejelzések szerint a 22%-ot, vagyis ekkorra több, mint 2 milliárd idős ember lesz a világon. Én is köztük leszek. Remélem. Addig is szeretgessük meg idősödő családtagjainkat, megérdemlik. 

Amikor nem más, mint az Európai Unió kéri mi, földi halandók segítségét, kötelességünk a rendelkezésére állni.

Egy nem is újdonsült uniós kezdeményezésről van szó, amelynek lényege, hogy az állampolgárok közreműködését kérik a legfontosabb döntések meghozatalában: helyt kap minden ötlet, vélemény, tanács, állásfoglalás az online diszkussziókban. A www.yourideasforeurope.eu  oldalon (magyar nyelven is elérhető) szeptember 23 és október 23. között például az Egységes Piac hónapja alkalmából 4 témában kérik a véleményünket: munkahelyteremtés, szociális jogok, bankok és az e-kereskedelem.

Az ötletek aztán felkerülnek a honlapra, "szavazhatóak" és kommentelhetőek lesznek. 

A zsűri által öt legígéretesebbnek ítélt ötletet szerzői aztán meghívást kapnak majd az október 23-án az Európai Parlamentben tartandó televíziós vitára.

Az ötlet nem tűnik rossznak, kár hogy ezért a munkáért elvileg rendkívül kompetens szakértők vesznek fel nagyon sok pénzt. Ha már itt tartunk, elegendő lenne országonként online munkacsoportok létrehozása a mostani politikai pártok hierarchiájával, akik csak és kizárólag a gazdasági problémák megoldásán dolgoznának, elkerülendő így a politikai vitákkal járü időveszteséget. Online és anonim munkacsoportokról lenne szó, teljesítményarányos fizetéssel. Utópia. 

Jó álmodozást, jó ötletelést mindenkinek!

Tegnap publikálta a Forbes szokásos, minden évben megjelenő listáját a 400 leggazdagabb amerikaiaról.

A listát ismét Bill Gates nyitja, a második helyen Warren Buffet, akinek a neve sokak számára ismerős. Már kisgyerekként kitűntek külenleges adottságai a befektetések területén. Általános iskolás korában a spórolt pénzéből üdítőitalokat vett, amit aztán az iskolában eladott. 14 évesen vásárolta meg első földterületét, bérbeadva később azt a  helyi pásztoroknak. Az egyetemi évektől kezdve aztán nem volt több megállás, Buffet a részvénypiacon és cégfelvásárlások útján tett szert a mára 52 milliárd dollárra becsült vagyonára. Érdekeltségei közé tartozik a Wal-Mart áruházlánc és a VISA csoport is.

A harmadik helyen a software mágnás Larry Ellison végzett.

A számokat elemzve azt tapasztalhatjuk, hogy az 5 évvel ezelőtti pénzügyi krach után mára helyreállt e "rend" a vastag pénztárcákban és portfóliókban. A tavalyi adatokhoz képest 300 milliárd dollárral növekedett a TOP 400 összvagyona, az egy évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest viszont megduplázódott az érték. Ahhoz, hogy valaki rákerülhessen a 400-as listára, legalább 1,3 milliárd dollárral kellett, hogy rendelkezzen, ez az érték legutóbb 2007-2008-ban volt ilyen magas. 61 amerikai milliárdos maradt le a listáról.

Csupán 30-an lettek szegényebbek, mint tavaly, akik közül is nem mindegyikőjük, csak 28-an kerültek le a TOP 400-as listáról. Hatan elhunytak (RIP, de azért irígyeljük az örökösöket...).

Mark Zuckerberg csak huszadik a listán, szerény 19 milliárd dolláros vagyonával. A 30 éven aluli kategóriában rajta kívül a 29 éves Dustin Moskovitz, Zuckerberg egykori szoba -és üzlettársa jeleskedik, 5,2 milliárd dolláros vagyonnal.

A Napster-alapító 33 esztendős Sean Parker 2 milliárd dollárral szintén kvalifikált a TOP 400-ba. 

A 400 leggazdagabb amerikai összvagyona mintegy négyezer milliárd dollár, amely nagyjából egész Oroszország GDP-jének felel meg.  

A leggazdagabb magyarok listáját továbbra is Csányi Sándor vezeti mintegy 135 milliárd forintos magánvagyonnal (kb. 600 millió dollár, hát bizony ennek több, mint a duplájára lenne szükség a TOP 400-as listára kerüléshez. Azért nem sajnáljuk őt sem:-)

Gyerünk, gyűjteni, befektetni, sosem késő elkezdeni!

Ilyen is van, Kína lassít a tempón. A kínai pényügyminiszter, Lou Jiwei a legutóbbi, Washingtonban megrendezésre került Egyesült Államok - Kína közötti együttműködésről szóló konferencián jelentette be, hogy a 4 hónappal ezelőtt a 2013 második szemeszterére vonatkozó 7,5%-os növekedési targettel ellentétben országa maximum 7%-ot kíván teljesíteni erre a periódusra vonatkozóan. 

Peking hétfőn hozza nyilvánosságra majd a 2013 második negyedévére vonatkozó hivatalos adatokat, amelyek 7,7% körüli növekedést mutatnak majd várhatóan. Ez az adat nagyjából megegyezik a Nemzetközi Valutaalap Kínára vonatkozó előrejelzéseivel is (7,8%)

Június 17-18-án Észak-Írország, pontosabban Fermanagh, azon belül is a Lough Erne Golf Resort fog otthont adni a világ 8 vezető hatalma éves összeröffenésének. 

Ha a helyet jól is választották meg a szervezők, az odavezető út (mármint maga Fermanagh város) azonban nem tűnt államfő-kompatibilisnek. Ennek oka az, hogy a mintegy 55.000-es lélekszámú észak-ír városkát is elérte a Nagy Gazdasági Világválság. Bezárt és elhanyagolt küllemű boltok, lézengő állástalan emberek. Mindez egy rendhez és tisztességhez szokott kisvárosban talán még feltűnőbb, mint egy amúgy is zsúfolt-nyüzsgő metropolisz esetében. 

A városka vezetői a G8 szervezőivel karöltve elgondolkodtak tehát, mit lehetne tenni, hogy Obama-nak, Merkel nagyasszonynak és a többieknek ne kelljen ilyen elkeserítő és elszomorító "tájképben" gyönyörködniük, miközben megérkeznek a Lough Erne Golf Resort ötcsillag-pluszos tárgyalótermeibe.

És megszületett az ötlet. Állítsunk fel kamu boltokat Fermanagh-ban! És lőn. Az elhanyagolt és koszos boltokat hirtelen felváltották az áruval teli polcok látványa és a működő fermanagh-i gazdaság illúziója. Mindez mellesleg kartonpapírból, szépen megrajzolva, kiszínezve filccel és a kirakatokra ragasztva. 

Így már megnyogodhatnak a G8-ak. Jó szórakozást!

Egy fermanagh-i csődbe ment hentesbolt, amely csodák csodája, hirtelen újra működni látszik, néhány ügyes kéznek köszönhetően

És a Resort, ahol a nagyok találkoznak. Ez tényleg működik.

A Mercedes 2013. áprilisában Olaszországban közzétett lízingajánlata már tartalmaz egy olyan mondatot, amely az eredetileg euróban kalkulált összegek esetleges más pénznemre való modosulásának esetéről szól. A szóbanforgó mondat pontosan így szól:

"Amennyiben a fizetendő összeg egy az eurótól különböző pénznemben kerülne megállapításra, az ebből adódó árfolyamkockázat a vevőt terheli."

Hogy a  fizetendő összeg pedig milyen esetben kerülhet más pénznemben kifejezésre ha a szerződés aláírásakor  euróban lettek meghatározva a törlesztőrészletek? Erre az egyetlen reális válasz az eurózónából való kilépés esete lehet. 

A rövidke cikk szerzőjének sajnos nem állt lehetőségében az egyes európai országok Mercedes lízing szerződéseit ellenőrizni, de érdekes lenne megtudni, vajon mindenhol szerepel-e ez az apró megjegyzés a német multi lízingfeltételei között vagy csak a PIGS (Portugália, Olaszorszaág, Görögország, Spanyolország) országokat tisztelték meg vele.

Az Amnesty International a napokban hozta nyilvánosságra 2013-as jelentését (2012-re vonatkozóan), 159 országot górcső alá véve az emberi jogok tiszteletben tartásának tekintetében.

Az illegális bevándorlók esetében a 159 vizsgált ország mintegy felében a letelepedési kérelem elbírálásának procedúrája során visszaélések fordultak elő a kérelmek jogos elutasítása érdekében. A világon 214 millió illegális bevándorló nem kapott védelmet és ellátást sem saját országától, sem a befogadó országtól. 

A bevándorlók számának rohamos növekedésével párhuzamosan a befogadó országok egyre inkább hajlanak az emigrációt korlátozó - vagy legalábbis nehezítő - rendeletek meghozatalára, amely tényt az Amnesty International el is ítélt jelentésében: "Amíg a katonai szállítmányok minden probléma nélkül jutnak át a határokon, a fegyverek elől menekülő embereknek immár szinte lehetetlen átlépni azokat.. A világ egyre veszélyesebb a menekültek számára"

A Caritas adatai szerint csak 2011-ben Németországba 570.000, Nagy-Britaniába 193.000, Franciaországba 210.000 menedékjogot kérelmező új bevándorló érkezett, elsősorban Szíriából, Líbiából, Marokkóból, Ghánából, Tunéziából, Nigériából, Az általános eljárás szerint az országba való belépés után táborokban kerülnek elhelyezére, amíg a letelepedési kérelmük elbírálásra nem kerül, ezalatt az időszak alatt nem dolgozhatnak, viszont Olaszországban például fejenként napi 45 euró (kb. 12.000 forint) állami támogatásban részesülhetnek, étel, ruhanemű és készpénz formájában. A menedékjogi kérelmek elbírálási ideje változó - az országtól függően is - , 3 hónaptól  akár évekig is tarthat. Németországban 2012-ben a 64.539 menedékjogi kérelemből mintegy 10.000 került elfogadásra (kb. 15%, ez az arányszám a többi elsődleges fogadó országban is hasonló vagy még rosszabb), a menekültjogot kérő azonban ritkán kerül vissza saját országába; a gyűjtőtábor elhagyása után kezdődik a lézengő periódus, ami addig tart, amíg az illető lakhelyet és állandó bevételt biztosító munkát nem talál. 

Május 11-én Milánóban egy 31 éves ghánai, a kérelem elutasítása utáni dühében ámokfutásba kezdett egy csákánnyal a kezében, 3 embert megölve.  

A mai hír két nigériariról szól, akik különös kegyetlenséggel lefejeztek (!) egy brit katonát a nyílt utcán. Dolguk végeztével még véres kézzel videófelvételt is készítettek saját magukról, amelyben Allahot éltetik és figyelmeztetik a briteket (és valószínűleg az egész nyugati világot..), hogy soha nem lehetnek majd nyugton és tartsanak csak hasonló esemményektől. 

De azért mi tartsuk tiszteletben az emberi jogaikat. 

Az arany árának mélyrepülése után itt az ezüst-krízis: ezév januárja óta 28%-ot veszítve értékéből kezd a 20 dolláros lelki határ felé közelíteni (csak érdekességképpen, az ezüst ára 2011 áprilisában 49 dollár körül mozgott). Ha az áresés nem is közelíti meg (egyelőre) az 1980 és 1982 között tapasztalt több, mint 90%-os zuhanást, a szakértők aggódva figyelik az eseményeket.

Az okokat sokan az ázsiai piacokon keresik - és találják. A tegnapi napon az ezüst mélyrepülését a japán yen dollárral szembeni erősödése előzte meg. Az árfolyampiacon elszenvedett veszteségeket pedig a nemesfém eladással próbálták ellensúlyozni a befektetők.

A Provident Metals nemesfémkereskedéssel foglalkozó befektető csoport értékesítési igazgatója, Jack Haugan viszont bizalmat szavaz az ezüstnek: "Soha nem volt ilyen magas az ezüst iránti kereslet, amelynek elsődleges szerepe az ipari felhasználásban rejlik, lévén az összes nemesfém között a legjobb vezető és rendkívül képlékeny is. Úgy az ipari mint a befektetési irányú kereslet nagy iramban nő, míg a rendelkezésre álló mennyiség korlátozott. Közép -és hosszútávon a legideálisabb befektetési forma. Az ár elmúlt egy éves alakulása is határozottan növekvő tendenciát mutat, az esés pedig átmeneti és nemsokára rohamos árnövekedés következik majd be."

Érdekesség, hogy 1933-ban az Egyesült Államokban Roosevelt elnök 6102-es sz. rendeletében illegálissá nyilvánította az arany az állampolgárok általi tulajdonlását és az államadósság illetve a bankrendszer szanálásának érdekében kevesebb, mint egy hónapot hagyott az amerikaiaknak, hogy beszolgáltassák aranyaikat az "államkasszának". A rendelet az ezüstre nem vonatkozott. Érthető tehát, hogy az Egyesült Államokban a mai napig az ezüst "pszichológiai" előnyt élvez az arannyal szemben.    

Egyre kevesebbet ér a havi keresetünk, már ha van. Ezenfelül pedig egyre kevesebb készpénz forog a zsebekben. 

Első hallásra az első tény tűnik a súlyosabbnak, hosszú távon azonban jobban kellene aggódnunk a készpénzforgalom minimalizálására irányuló összeurópai háború kibontakozásának. Ezt a legjobban a kereskedelem azon szereplői érezték meg, ahol mindezidáig a készpénze költés volt a jellemző, mint például a szupermarketekben, a heti bevásárlás intézésekor.

A kisebb-nagyobb vásárlásokra kért kölcsönök esetén helyben 1 óra alatt történő hitelelbírálás már a múlté. Érkeznek a multik saját bankjai. Az elkövetkezendő 2 évben a Marks & Spencer 50 fiókot nyit a boltjain belül, klasszikus banki szolgáltatásokat nyújtva, de kiemelkedően kedvező feltételeket kínálva a saját boltjaiban történő vásárlás esetén.

A Sainsbury szupermarket-lánc a Lloyds Banking Group-pal együttműködve nyitotta meg fiókjait, szintén az értékesítési pontok területén.

A Tesco sem maradt le a sorban és 2008 óta nyújt teljeskörű pénzügyi szolgáltatásokat ügyfeleinek.

Magyarországon a Tesco egyelőre a Budapest Bankra támaszkodik az áruhitelek tekintetében, 

Egy 3000 angol font értékű árukölcsön 4 éves futmaidővel havi 79,15 fontunkba kerülne Angliában a Tesco Banknál, a teljes visszafizetendő összeg így a 4 év alatt 3799 font, vagyis 12,8% lenne a THM. Mindez a Budapest Bank jelenlegi ajánlataival 23-30% között ingadozik.