Az arany árának mélyrepülése után itt az ezüst-krízis: ezév januárja óta 28%-ot veszítve értékéből kezd a 20 dolláros lelki határ felé közelíteni (csak érdekességképpen, az ezüst ára 2011 áprilisában 49 dollár körül mozgott). Ha az áresés nem is közelíti meg (egyelőre) az 1980 és 1982 között tapasztalt több, mint 90%-os zuhanást, a szakértők aggódva figyelik az eseményeket.
Az okokat sokan az ázsiai piacokon keresik - és találják. A tegnapi napon az ezüst mélyrepülését a japán yen dollárral szembeni erősödése előzte meg. Az árfolyampiacon elszenvedett veszteségeket pedig a nemesfém eladással próbálták ellensúlyozni a befektetők.
A Provident Metals nemesfémkereskedéssel foglalkozó befektető csoport értékesítési igazgatója, Jack Haugan viszont bizalmat szavaz az ezüstnek: "Soha nem volt ilyen magas az ezüst iránti kereslet, amelynek elsődleges szerepe az ipari felhasználásban rejlik, lévén az összes nemesfém között a legjobb vezető és rendkívül képlékeny is. Úgy az ipari mint a befektetési irányú kereslet nagy iramban nő, míg a rendelkezésre álló mennyiség korlátozott. Közép -és hosszútávon a legideálisabb befektetési forma. Az ár elmúlt egy éves alakulása is határozottan növekvő tendenciát mutat, az esés pedig átmeneti és nemsokára rohamos árnövekedés következik majd be."
Érdekesség, hogy 1933-ban az Egyesült Államokban Roosevelt elnök 6102-es sz. rendeletében illegálissá nyilvánította az arany az állampolgárok általi tulajdonlását és az államadósság illetve a bankrendszer szanálásának érdekében kevesebb, mint egy hónapot hagyott az amerikaiaknak, hogy beszolgáltassák aranyaikat az "államkasszának". A rendelet az ezüstre nem vonatkozott. Érthető tehát, hogy az Egyesült Államokban a mai napig az ezüst "pszichológiai" előnyt élvez az arannyal szemben.
